Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről..

A történet a fejemben fogalmazódott meg, s most megírom azt mi eddig gondolataimban élt.. -Inferno-

Végjáték

..Inferno kitárt karokkal lépet a kő elé, és megszólította.
-Magasságos Szent, kérlek halld meg szavam! Segíts meg előtted fekvő, s leboruló két lelket, s halld meg annak szavát, ki téged szólít!
A Kő fényleni kezdett, annak jeléül hogy meghallotta a Démon szavát. Infernot kirázta a hideg, úgy érezte hogy jól amit csinál.
-Vedd le róla az átkot, és gyógyítsd be az összes sebet! Töröld ki mi fáj, és töröld a rossz emléket! Segítsd a lelket, segítsd az útját, s védelmezd azt, ki mindig hű volt hozzád!
A Kő már nem reagált semmit, de Inferno a fényében meglátta a domb tetején álló Lucifert. A Démonkirály lassú léptekkel indult a Kő felé, és csodálattal méregette.
-Ugye ezt nem gondoltad komolyan? -kérdezte az előtte álló Infernotól
-Nem tudom hogy ki vagy, és nem tudom hogy mi céllal vagy itt. De ne állj az utamba, jobban jársz ha eltakarodsz innen! -fenyegetőzött Inferno, akinek eközben teljesen Démoni külseje lett
Lucifer elmosolyodott a változás látták, és puszta kézzel rontott a Démonnak. Inferno félrelökte a felé támadó kezet, és ellentétes irányból beleütött Lucifer mellkasába. Ettől a vezér kicsit hátrahőkölt, de nem tört meg a lendülete. Belefejelt Inferno arcába, és a fájdalmának pillanatnyi idejét kihasználva rúgott bele a combjába. Inferno fél térdre rogyott, de a fájdalommal mit sem törődve állt fel. Megragadta Lucifer vállát, és nekilökte a Kő talapzatának. Lucifer nem maradt a földön, árnyékká válva került egy pillanattal később Inferno mögé, és a karmaival megsebesítette a Démon mellkasát. A seb oly annyira mély volt, hogy egy pillanatra láthatta Inferno és Arcan közös lelkét. Hozzáérni már nem tudott, csak ellökni magától a Démont.
Inferno a sebzett mellkasával közvetlenül a Kőnek esett, és ekkor szinte robbanás történt. Fények és tiszta lelkek törtek elő a kőből, és szálltak bele az összes jelenlévőbe. Arcanból kiszívta az átkot, Telfeihas sebéből pedig a Démoni mérget. Infernonak lassan visszatért az Angyali kinézete, de a szárnya fekete maradt. Lucifer hitetlenkedve nézte ahogyan a dolgok egyre jobban alakulnak az ellenségei számára, így mielőtt bárki bármit tehetett volna, Eléna mögé lépett, és átfogta a lány nyakát.
-Még találkozunk. Most elveszem ami engem illet! -mondta, és köddé vált a lánnyal együtt.
Arcan lassan felállt, és a fejét fájlalva nézett körbe. Amint meglátta a Démont odarohant hozzá, és megölelte. Az gyenge volt, de viszonozni tudta a lány ölelését.
-Minden rendben? -kérdezte halkan Inferno
-Igen, minden rendben. Jól vagyok, talán még jobban is mint valaha.
-Ezt örömmel hallom. -mosolyodott el a Démon, és leült a földre.
Telfeihas felnyögött, ahogyan a tudata visszatért. Megpróbált felállni, de alighogy a térdét megfeszítette, rögtön visszaesett a földre.
-Nyughass, egyenlőre inkább nyughass. -mondta Inferno, és a fejét a Kőnek hajtotta
Arcan leült a Démon mellé, és próbálta feldolgozni a történteket.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 19
Tegnapi: 157
Heti: 199
Havi: 1 481
Össz.: 143 733

Látogatottság növelés
Oldal: 106. Végjáték
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »