Hősök Hajnala

..Néhány száz Démon maradt csak a gyermeket összegyűjteni, illetve rombolni, a többi az a kapu irányába fordult, hogy hátba támadhassa a védőket. Senki nem vette észre hogy mi történik, csak mikor már túl késő volt. A Démonok rohamra készen sorakoztak fel, és mikor a meglátták hogy a kaput már betörték, és szépen lassan szorítják vissza a védőket, akkor hátulról megrohamozták az Angyalokat. A támadás hangja feltűnt néhány Arkangyalnak, de már nem tudtak megfordulni. Két tűz közé került nagyjából kilencszáz Angyal gyorsan a Démonok martalékává vált. Mikor már csak néhány tucat életben maradt harcolt, akkor Arcan és Inferno köré álltak, hogy megvédjék őket, de mikor a Démon látta hogy a lányhoz közelítenek, megragadta, és felszállt volna vele az égbe, de csak néhány métert tudott fölfelé megtenni. Leérkeztek a Démonok mögé, és Inferno még egyszer lendületet vett a talajról.
-Szállj feljebb, és üzenj Lahmelnek hogy elbuktunk. -mondta Inferno -Szeretlek! kiáltott a lány után, és feldobta őt a magasba. Arcan könnyes szemekkel tárta szét a szárnyait, és repült a felsőbb gyűrűre. Inferno visszaesett, de mire földet ért már élő Angyal nem volt körülötte. Demetrius nézett vele szembe, és rengeteg Démon vette őket körül. Mindannyian készen álltak arra hogy megöljék Infernot, és feszülten figyelték hogy a Démon mit tesz. Demetrius nem bírta tovább, nekitámadt, de Inferno könnyen hárította a támadását, és az ellenfele belezuhant a tömegbe. Inferno magához szorította a pajzsát, és a bárdját leakasztotta a hátáról. Vérszomjas szemmel nézett körbe, hogy ki lesz az aki megmeri őt támadni. Néhányan közeledtek felé, de ő oroszlán módjára csapott közéjük. Elvágta a közeledő Démonok torkát, és lefejezte az utolsót, aki megpróbált közel kerülni hozzá. A tömeg feszülten várt, de egyik pillanatról a másikra minden irányból közeledtek már felé. Infernot ütni kezdték mindenhol, és csak percekkel később parancsolták meg a Démonoknak, hogy hagyják őt. A félholt Inferno minden erejét összeszedte, összeszedte, és felállt.
Zodilenc csendesen Inferno mögé lépett, és a kését a hátába döfte. A Démon felhörgött a fájdalomtól, és mikor térdre rogyott, Zodilenc addig döfte a kését belé, amíg az a földre nem esett. Inferno háton feküdt a földön, és a világ elmosódott körülötte. Forogtak a házak, és fények köröztek körülötte. Arcan hangját hallotta a fejében, és érezte a lány ölelését, ahogyan lassan elhagyta testét az élet. A Démonok vérszomjas tekintetekkel álltak holtteste fölött, és ünnepelték Zodilencet, aki megölte a híres Démont.
Demetrius irigy tekintettel próbálta magát összeszedni, mert a Démon akkora erővel ütötte őt meg, hogy a bal szárnya több helyen is eltörött. Otthagyták a halottakat, és a belsőbb területek felé indultak. Inferno a hátán fekve, nyitott szemmel az ég felé nézett, de már nem volt benne élet. A vére vette körül, és utolsó érzése Arcan ölelése, és hangja volt.

 

Oldal: 67. Hősok Hajnala
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat