Gyilkosságok

-Most azt akarod velem elhitetni, hogy közös lelkünk van? -kérdezte hitetlenkedve Arcan
-Nem kell elhitetnem veled, ha így van. Meg akartam menteni az életedet, és azt akartam hogy megmenekülj. Nem tudtam volna végignézni, ha egy hozzád hasonló gyönyörű Angyal holtesttét valami féreg széttépi. Nem akartam hogy meghalj.
-..Köszönöm. De valahogyan vissza kell jutnom az Égbe, mert figyelmeztetnem kell a népemet Ireel vereségéről. ..Várj.. Te Démon vagy! Akkor miért segítesz? Te közülük való vagy!
-Azért vagyok velük, mert az Ég kitagadott engem. Én tudásra vágytam, és meg akartam ismerni a gonoszt. Meg akartam érteni, miért nevezzük " gonosznak " az ismeretlent. -mondta Inferno
-És mi lesz veled ha én visszajutok az égbe? Visszatérsz az árnyakba? -kérdezte Arcan
-Egyenlőre pihenjünk néhány órát, és majd reggel kitaláljuk hogyan juttassunk vissza az Égbe.
-..Szavadon foglak. -mondta Arcan
Inferno beletúrt hosszú fekete hajába, és ledőlt a földre. Nem tudott mélyen elaludni, egyszerűen rosszul érezte magát ezután a különös nap után, és fogalma sem volt arról, hogyan juttathatná vissza Arcant a saját világába.
..Néhány óra csendesség után egy alak jelent a pajta bejáratánál, vasvillával a kezében. Csendben belopózott, és Arcan mellé állt. Hosszasan nézte a lányt, és a megszorította a vasvilla nyelét. Ahogyan felemelte, Inferno meghallotta a vas és kő súrlódása nyomán keletkező hangot, és felugrott a földről.
-Arcan! ordította
Engelhard még Arcannál is jobban megijedt talán, nem számított az árnyékból előugró Démonra. Inferno nekilökte az embert a falnak, és a vasvillát kirántotta a kezéből. Engelhard erős férfi volt, könnyűszerrel rúgta arrébb a legyengült Infernot, aki a földre rogyott. Engelhard az arcába ütött, és lefejelte a Démont.
Újra megragadta a vasvillát, és a még mindig sokkos állapotban lévő Arcan felé indult. Mielőtt bele döfhette volna a lány testébe a fegyvert, Inferno megragadta a az eszköz végét, és hátrántotta Engelhardot. A férfi kezéből kiszaladt a vasvilla, és Inferno ragadta magához. Határozott mozdulattal döfte bele a férfi gyomrába a fegyvert, és dühében magasra emelte. Démoni dühe nyomán a szárnyai újra szabaddá váltak, és visszatért régi ereje.
Engelhard torkából vér csurgott fel, a férfi már régen halott volt.
-Inferno! ..A.. lány.. -mondta halkan Arcan
Nilla állt mögöttük, és lefagyva nézte végig a jelenetet. A lány lassan megindult felé, és mikor Inferno észrevette, leengedte az holttestet, és kihúzta belőle a fegyvert, ezzel se sokkolja tovább a lányt. A lány sírásban tört ki, és leborult apja vérző teste mellé. Inferno Arcanra nézett, és az Angyal tekintetéből kiolvasta hogy mit kell tennie.. Nilla mögé lépett, lassan átkarolta a nyakát. Nilla összerezzent, de nem volt ideje megijedni, Inferno egy határozott, és fájdalommentes mozdulattal törte ki a lány nyakát..

 

Oldal: 6. Gyilkosságok
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat