Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről..

A történet a fejemben fogalmazódott meg, s most megírom azt mi eddig gondolataimban élt.. -Inferno-

Mocsár

-..Nem teljesen erre gondoltam. -mondta Arcan -Talán elég lett volna, ha leütöd szegény lányt..
-Így is ránk hívta a várost az apja, nem maradhatunk itt. Ha a Fekete Holló idejön, akkor ránk gyújtják ezt az egész helyet, és esélyünk nem lesz. Ha Nilla látott engem Démonként, így még több okuk van arra hogy levadásszanak minket. Azt hiszik Succubus vagy, és láttam már ezek a primitív őrültek hogyan végzik ki őket. Mennünk kell! -mondta Inferno
Kirohantak a pajtából, és felnéztek az égre. Hatalmas fekete viharfelhők tarkították a napot, szinte éjszakához hasonló sötétség fedte le a vidéket. Tovább mentek Észak felé, hogy minél távolabb kerüljenek a Démonoktól, és most már az Emberektől is. A városban káosz tört ki a gyilkosságok után, kiáltozás és a Fekete Holló katonák ordítozása törte meg számtalan alkalommal a vihar előtti csendet. Újra a fák között haladtak előre, cél nélkül, egyszerűen csak távolodva azoktól a dolgoktól, amik az életükbe kerültek volna.
Hatalmasat és mélyet dörgött az ég, és villámlani kezdett.
-Fent keresnek már engem. Tudják hogy nem haltam meg. -szólt Arcan
-Visszajutsz hozzájuk, ezt pedig én tudom. -mondta Inferno
Szótlanul haladtak a fák között, egészen amíg egy mocsárhoz értek. Ott óvatosan haladtak, Inferno ment elől, az Angyal pedig szorosan mögötte, nehogy elnyelje őt a mély és veszélyes mocsár. Arcan megcsúszott az ingatag talajon, és elmerült a sűrű mély vízben. Inferno rögtön a lány után kapott, de nem tudta őt kihúzni az iszapból. Amint a lány újra elmerült, Inferno utána vetette magát a sűrű vízbe. Megragadta az Angyal derekát, és felfelé próbált volna úszni vele, de a sűrű iszapos vízben lehetetlen lett volna kijutniuk. Arcan szemében látszódott a halálfélelem, de ekkor Infernoból újra előtört a Démon, és a szárnyai kitörtek a hátából. Minden erejét összeszedve csapott egyet a szárnyával. Ez akkora lendületet adott nekik, hogy Arcan megkapaszkodjon a lankás part szélében, de nem tudta magát felhúzni. Inferno még egyet csapott a szárnyával, és a bal kezével sikerült elérnie a partot. Jobb keze eddig Arcan derekán volt, de mikor érezte hogy az Angyal biztonságban van, elengedte. Kihúzták egymást a vízből, és leültek egy szilárdnak vélt részre. Arcan szipogott az ijedtségtől, és szorosan átölelte Infernot. A Démon nem tudott mit kezdeni a helyzettel, furcsa érzés fogta el. Átölelte a hidegtől remegő lányt, és csendesen a szemét behunyva ráhajtotta a fejét a lány homlokára. Fáradt, fekete szárnyai beborították Arcant, aki már nem fázott a közben eleredő eső, és a sűrű iszap miatt. Inferno Démoni mivoltja miatt teste melegebb volt mint Arcané, ezért a lány nem engedte el őt. Hosszan órákon át ültek a mocsár közepén, és mindketten mélyen elmerengtek..

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 157
Heti: 207
Havi: 1 489
Össz.: 143 741

Látogatottság növelés
Oldal: 7. Mocsár
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »