Ajándék

..-És azzal is számolnunk kell, hogy útközben felfedeznek minket, és akkor a támadó csapatainknak védekeznie is kellene. -mondta Zodilenc
-Ezért mozgunk majd ki létszámban, és ezért fogunk minél gyorsabban lerendezni a támadás előtti gyülekezést. Kis létszámokban feltűnés nélkül odajuthatunk, és nem is lesz sok idő. Csak arra kell figyelni, hogy ne egy úton menjenek a csapataink, hanem használjanak ki minél több mellékutat, és szűk szorost. -mondta Demetrius
Hellergaahl csodálva hallgatta a Démon bölcs és meggondolt szavait. Arca mosolyra húzódott, de érzett egyfajta idegességet a Démona szavaiban. -Mi az, ami a lelkedet nyomja? -kérdezte
-Őszintén szólva, én akarok lenni a seregek vezetője, és nagyon örülnék annak, ha Zodilenc nem tartana velem a vezetésben. -mondta Demetrius
Hellergaahl elmosolyodott, és a csodálkozó szemekkel világra bámuló Zodilencet kiküldte a teremből.
-Vannak ötleteid, erős vagy, és megfontolt. Ajándékot szeretnék neked adni, olyan ajándékot, amit bármikor megkaphatnál, de soha nem lehetett volna a tiéd. -mosolygott Hellergaahl
A Király termébe lassan besétált egy gyönyörű fedetlen keblű Succubus. Nem volt rajta semmi ruhanemű, az ágyékát takarta valami páncél jellegű fém, de ezen kívül anyaszült meztelen volt. Demetriusnak elállt, a szava, látott már Succubust, de tudta hogy ez a példány, a Király kedvence.
-Ő ma éjszakára a tiéd, tégy vele kedved szerint. -Hellergaahl megsimította a lány hátát, és a Démonra nézett. Demetrius elállt lélegzettel bámulta a pokolian kihívó lányt.
-Köszönöm Uram! -de Demetrius hangja már elcsuklott, mert a lány megfogta a kezét, és szinte kirángatta a szobából. Egy szürke ajtó felé vitte Demetriust, amiben csak egy fekete átlátszó selymekkel körbevett hatalmas ágy volt. A Démon szembefordult a Succubussal. A lány elkezdte csókolgatni és nyalogatni a férfi nyakát, és végezetül harapott néhányat belé. Demetriusnak nagyon tetszett a helyzet, és ellazította magát. Mikor a lány végzett a Démon nyakával, határozottan az ágyba lökte. Letépte róla a a ruhát, és felült a Démonra. Karmaival végigszántotta a férfi mellkasát, egészen a hasáig. Demetrius elégedetten hunyta be a szemét, ahogyan a lány belekezdett a Démon kényeztetésébe.
Hellergaahl a szobába hívatta Zodilencet.
-Hívattál, Uram! -mondta a Démon, és kihúzta magát
-Hívattalak igen. Tisztában vagy vele, hogy nem vagyok képes beletörődni abba, hogy elveszítetted az emberekkel vívott harcodat. Ezért nem szánok neked túlságosan nagy szerepet a harcmezőn, sőt, a harcokban nem irányíthatsz. Azt teljes mértékben Demetriusra bízom. Neked az eszedre van szükség, és nem az erődre. Taktikailag képtelen lennél ezt az egészet lebonyolítani, de ezt te is nagyon jól tudod. Egyetértesz a szavaimmal? -kérdezte Hellergaahl
-Egyet kell hogy értsek uram! -mondta csalódottan Zodilenc
-Ajándékot várnál tőlem? -kérdezte gúnyosan Hellergaahl
-Tudom hogy azt kapom tőled, amit megérdemlek. -mondta Zodilenc

 

Oldal: 57. Ajándék
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat