Erekal

..-..Miért ne tárgyalhatnánk az Égiekkel, ahelyett hogy a tanácsadóink és parancsnokaink egymás ellen fordulnának? Szólnunk kellene nekik, hogy tárgyalni szeretnénk, mert az időnk vészesen fogy, az atrocitások száma pedig súlyosan és gyorsan nő. Igaza van Erekalnak, harcolnunk kell ellenük, de Edgarnak is igazat adok abból a szempontból, hogy az Angyalok segítsége nélkül semmi esélyünk sincs arra hogy győzedelmeskedjünk a Démonok ellen. El kell fogadnunk a tényt, mi csak harmadikak vagyunk az ő harcukban, és lehetetlen semlegesnek maradnunk. Követet küldünk most azonnal Arcanért, az egyetlen életben maradt Angyalért, aki Ireel mellett harcolt. Erekal, te leszel az aki elmegy a fentiekhez, és megkeresi Arcant. Meg kell tudnunk hogy mit terveznek, mert ha csak tétlenül akarnak üldögélni az Égben, akkor támadnunk kell a Démonokat, hogy felhívjuk a helyzet súlyosságára az Angyalok figyelmét. -mondta Henrik fejfájással küzdve
-Királyom, szívesen teljesítem a feladatot, de kísérőket kérvényeznék magam mellé, mert az elmúlt napon két Angyalt mészároltak le az átjáró előtt. Nem szeretném, ha velem is ez történne. -mondta Erekal
-..És még félti az életét, pedig talán nem is él.. -mondta gúnyosan Edgar
-Kíséretet nem biztosíthatok számodra, mert feltűnő lenne egy csapat Fekete Holló távozása. Teljesen titokban kell az egészet végrehajtani, azért is nem kértem találkozót, csak azt hogy beszélj Arcannal. -mondta Henrik, és távozásra intette a két embert
Erekal kisétált a teremből, és egy szolgálót hívott magához.
-Fél órán belül legyen kész a menetfelszerelésem, élezzék ki a kardom, és etessétek a lovamat. A páncélomat le ne merjétek fényezni, nem akarok feltűnést kelteni. -mondta Erekal a szolgálónak, és betért egy italra a helyi fogadóba.
..És az Égben..
-Nagyon boldog lennék, ha be tudnának fogadni minket, elegem van az állandó menekülésből és harcból. Annyira más ez a világ, teljesen különbözik attól amit nekünk meséltek. És az Angyalok..ha minden Angyal olyan lenne mint te, soha nem harcolnánk ellenük. -mondta Inferno, és Arcanra nézett
A lány elmosolyodott, és átölelte a reménykedő szemekkel felé tekintő Démont. Inferno elmosolyodott, és szárnyai kinyújtóztak az ölelés hatására.
-Édes a szárnyaid illata. Ezt hogyan csinálod? -kérdezte Arcan
-Nem feltétlenül vagyunk gonoszak, és nem vagyunk büdösek sem. Igényesek vagyunk magunkra, bár Démon és Démon között vannak hatalmas különbségek. -mondta Inferno
-Jön valaki.. -nézett az átjáró felé Arcan
Az átjáró fénye egyre csak nőtt, és egy alak lépett ki belőle. Erekal félve körülnézett, és valamelyest megnyugodott hogy meglátta Arcant. De ekkor észrevette a lány mellett álló Infernot és előrántotta kardját.
-Úrnőm, kérem jöjjön ide, amíg nem vadul be! -nézett Arcanra Erekal, és folyamatosan Infernora sandított.
-Először is örülnék ha bemutatkoznál, és elmondanád hogy milyen ügyben vagy itt? -kérdezte szemrehányóan Arcan..

 

Oldal: 23. Erekal
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat