Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről..

A történet a fejemben fogalmazódott meg, s most megírom azt mi eddig gondolataimban élt.. -Inferno-

Nyugalom

..-Miből gondolod, hogy segítene? Nem akarom elítélni, de furcsa lény. Első találkozásra rögtön ez jött le róla, és hát.. az őszintét megvallva kételkedem abban hogy érdekelné ami az Emberek világában történik. Máskülönben, teljes jogú polgárként mennyivel lesz másabb az ittlétem? -kérdezte Inferno
-Oh, ennyivel nem ér véget a beavatás. Erre is van egy ősi szertartás, amin át kell majd esned, de ez majd csak napok múlva esedékes.Telfeihast érdekelnie kell hogy mi történik odalent, mert ha az emberek elbuknak, akkor a harcok itt fent fognak folytatódni tovább, és mi nagyobb értékekkel rendelkezünk mint néhány márvány trón, és rideg vár.. -mondta Arcan
-Ősidők óta ők harmadrendű fajként éltek, de szükségünk van rájuk. -mondta Inferno
-Nem pusztán a segítség, hanem.. most gondolj bele, ha ők nem lennének akkor az átjáróink bejárata állandó veszélyben lenne, mert a Démonok akkor jöhetnének fel, amikor csak akarnak. -mondta Arcan
-Találnunk kellene egy házat, oly régen pihentünk. Meddig terveztél itt maradni? Úgy értem, ha minden rendbe jön, akkor itt fogunk élni? -kérdezte Inferno
A lány a Démonra mosolygott, és lassan elindult egy másik utca felé.
-Tudod, a házak itt érdekesek. Állandó otthonok csak a hegyoldalban vannak fent, ezek hogy is mondjam.. nyilvános házként működnek. -mutatott körbe Arcan
-Szóval ide bármikor betérhetnénk?
-Feltéve, ha üres.Bár azt tudni fogjuk, mert ha vannak benne akkor nem látjuk a fényt amely belülről árad.
Arcan odasétált egy házhoz, és belesett az ablakon. Látott fényt, a ház üres volt. Belépett, és Inferno követte a példáját. Apró, de kellemes hangulatú ház volt, teljes berendezéssel, és az élethez szükséges eszközökkel. Emberi volt, az Angyalok igazán soha nem építettek egyedi lakóházakat. Az emeleten egyetlen hatalmas szoba volt, és a szoba közepén egy óriási ágy. Arcan letette a földre felszerelését, és Infernohoz fordult.
-Mosakodjunk meg, és pihenjünk egy kicsit. -és levetette ruháját, és szinte betáncolt a másik szobába.
Mielőtt a Démon szólhatott volna valamit, a lány már a vízben volt. Nem tudott mit tenni, levette a fekete páncélját, és ő is leakasztotta a fegyverét. Az ágyhoz sétált, és kényelmesen elhelyezkedett rajta. Lehunyta szemét, és amint a puha paplan a bőréhez ért, érezte hogy mennyire fáradt. Eltelt talán húsz-harminc perc, mikor egy hűvös test simult hozzá. Arcan volt az, még eléggé vizesen, már újra a ruhájában. Lehajtotta a fejét a Démon vállára, aki egy apró mosollyal nyugtázta mindezt, és szabad bal kezével átölelte a lányt.
..Az Emberek..
-Uram, minden készen áll, a városiak tájékoztatva mindarról, ami itt történni fog. A harcosaink felkészültek, a beszéde után akár rögtön indulhatunk is. -jelentette egy Fekete Holló katona friss menetfelszerelésben, élezett karddal, s újrafestett hatalmas fém pajzzsal.
Erekal büszkén nézett végig rajta, méregette egy darabig, majd végül megszólalt.
-Készüljetek fel, áldást kérek a fegyveremre, és megtartom a beszédet...

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 157
Heti: 192
Havi: 1 474
Össz.: 143 726

Látogatottság növelés
Oldal: 29. Nyugalom
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »