Rádöbbenés

..-Annyira furcsa lenne ez a Telfeihas? -kérdezte meglepetten a lány
-Az nem kifejezés, hogy furcsa. Nem tudom hogy mennyire vagy hozzászokva a durva dolgokhoz, és mennyire vagy elvont, elborult elméjű. Képzelj el egy szörnyű szobát, szörnyű aurával, mélységesen sötét kisugárzással. Sikerült?
-Azt hiszen igen. -mondta csukott szemmel a lány.
Inferno a szemeit forgatta, mikor meglátta hogy a lány tényleg elképzelte amit mond.
-Telfeihas biztosan rosszabb annál, mint amit elképzeltél.
-Kíváncsi vagyok rá. Szerinted lesz arra lehetőség, hogy beszéljek vele? -kérdezősködött tovább
-Az igazság az, hogy Telfeihas pontosan az a Seraph, akivel nem te beszélsz, hanem ő beszél te veled. -mondta Inferno, és a lányra nézett
-Seraph? -kérdezte elképedve a lány -Az micsoda?
-Angyal és Démon keveréke, egy olyan Angyal, aki túlélte egy Démon mérgét. Így egy tökéletesen selejt lény jött létre, amelyben megtalálhatóak mindkét oldal tulajdonságai.
-Selejt? -kerekedett ki a lány szeme, mert erre nem számított
-Majd meglátod. Most én kérdezek, ha nem haragszol. Észrevettem, hogy a szárnyaidban vannak fekete tollak, illetve fekete minták. Mégis miért? -kérdezte a férfi, ténylegesen kíváncsian
-A szüleim a Démonok fogságában voltak, mikor megfogantam. Mire felnőttem, addigra kiszabadultak, és Fillenbe jöttek. Azóta nagyjából tudom az eszemet, így nem volt ezzel problémám.
-Ez borzalmas. -mondta a Démon
-Ne haragudj, egyébként hova sietsz ennyire? -kérdezte a lány, és reménykedve várta a Démon válaszát, hátha itt marad vele.
-Sietek vissza az én Arcanomhoz, mert egy eléggé hosszú történet vége az lett, hogy minden rendben lett, de ő megbetegedett. -válaszolt a Démon
A lány megállt, és szinte érezte ahogyan a felismerés szele megcsapta vékony mellkasát.
-De.. egyszer ugye elmeséled? -kérdezte a lány, és szeméből mintha könnycseppet törölt volna ki.
-Egyszer biztosan. Vigyázz magadra, Karen. Egyébként a nevem Inferno, és bocsáss meg, hogy eddig nem említettem. -válaszolt a férfi, és belépett a házuk ajtaján.
Arcan háttal feküdt az ágyban, nyugalmas és békés arccal. A Démon leguggolt az ágya mellé, és óvatosan megölelte a lány. Arcan kinyitotta a szemét és mosolyogva köszöntötte a hazatért Infernot.
-Mit mondott? -kérdezte halkan, és visszacsukta a szemét
-Csak a szokásos elborult ostobaságait. Majd elmesélem az egészet, ha valamivel jobban leszel. -mondta a lány, és jelzett Infernonak, hogy üljön fel az ágyra. A Démon úgy tett, ahogyan az Angyal kérte, és a következő pillanatban már érezte is, ahogyan a lány összekulcsolja a kezét a mellkasán. Lehúzta maga mellé, és ahogyan a Démon eldőlt a lepedőn, a következő pillanatban már csak az Angyal halk levegővételeit hallotta, ahogyan elaludt mögötte. Kezébe vette a lány csuklóját, és egy kicsit megemelte, hogy szembefordulhasson vele.

 

Oldal: 91. Rádöbbenés
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat