Emmerich hazatér

..Lord Emmerich a hangok miatt kilépett a sátrából, és elindult a zaj felé. Már nem látott mást, csak Inferno és Arcan üresen álló esti alvóhelyét, és néhány halott katonáját. Az egyik őr rögtön rögtön rohant oda hozzá hogy elmagyarázza mi történt, de Emmerich intett neki, hogy nem kíváncsi a magyarázatra.
-Csak annyit mondj, hogy melyik változott át?
-A sebesült. Egyik pillanatról a másikra már csak azt láttam hogy fogja a lány nyakát, és harcol a nagydarab Démonnal. -hadarta az őr
-Azután?
-A Pokol felé indult.. mire ideértünk hogy segítsünk, addigra az Angyal és a Démon már az átjáró felé repültek. Gondolom nem akarták megvárni Lordságodat.
-Az eszem megáll.. -mondta Emmerich
-Valami baj van, uram? -kérdezte az őr
Emmerich a szemét forgatta.
-Talán az egész világ egy hatalmas baj. -mondta, és intett az őrnek hogy távozzon.
Az őr bólintott, és visszament a helyére. A katonák lassan Emmerich köré gyűltek, szinte várták hogy mondjon valamit. Lord Emmerich körbenézett, és tudta hogy elkerülhetetlen hogy beszéljen a katonáival.
-Ami itt történt, -szólalt fel fennhangon - Az itt is marad! Nem a király nevében vagyunk itt, és nem is kell tudnia arról, hogy a táborban mi történt. Továbbá, nektek sem kell azon tűnődni, hogy mi történt itt az éjszaka. Legyen elég annyi, hogy minden a legnagyobb rendben van. Visszatérünk a királyságba, és mindenki élvezheti az örömlányokat, az alkoholt, és a tömérdek mennyiségű ételt a tetteinkért.
-Úgy legyen! -kiáltottak fel a katonák
-Hatalmas dolgot fogunk véghezvinni, csak időre van szükségünk. Feltöltjük készleteinket, és ígérem nektek, hogy néhány hét múlva kész tervekkel és parancsokkal állok majd előttetek. Most mindenki szedje a holmiját, visszatérünk! A sátrakat, és a sáncokat hordjátok egy helyre, nem viszünk felesleges terhet. Gyújtsátok fel az egészet! A sérült felszereléseket is hagyjátok itt, a király jutalma mindenkinek bőven elég lesz ahhoz, hogy mindenki új páncélokat, és a leghalálosabb sebeket okozó fegyvereket készíttethesse el magának! -fejezte be Emmerich a pillanatok alatt kitalált beszédét, és intett hogy tegyék amit mondott. Ő maga visszament a sátrába, és olajjal locsolta körbe az egészet. Minden amire szüksége volt, egy tekercs formájában itt volt a zsebében.
..Arcan és Inferno..
..-Szóval Eléna elfogadta Lucifert. -mondta Arcan
-Hm? -nézett kérdően a lányra Inferno
-Azt mondta neked, hogy családja van. Eléna a családja, más nem hiszem hogy elfogadta volna.
-Ha Lucifer gonosz, akkor hibát követett el.
-Az idő mindenre megadja a választ. -mondta Arcan, és megölelte a Démont.

 

Oldal: 132. Emmerich hazatér
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat