Terv

..Lord Emmerich összehívta a százhúsz katonát, és egy rövid, ámde tartalmas beszéddel próbálta előttük utoljára világossá tenni, hogy mire is vállalkoztak.
-Áldja az Ég az összes itt megjelent katonát! Ez itt - mutatta fel a tekercs darabját - fogja vezetni az utunkat. A kristályt képtelenek vagyunk használni, de elpusztítani elég ahhoz, hogy a Démonok ereje megsemmisüljön. Ezért van szükségem a segítségetekre, mert ti vagytok azok, akik nem félik a változást. Akik félték, azok most meghaltak, de róluk ne is essék több szó. -mondta Emmerich
Az emberek felnevettek, és bólogattak.
-Szóval a lényeg, hogy el kell pusztítanunk a kristályt, kerüljön bármibe. Lehetséges, hogy útközben meghalunk, vagy a Démonok széttépik néhány testvérünket. De ha sikerrel járunk, akkor elveszítik minden erejüket, és képesek vagyunk őket eltörölni a föld színéről. Minden felszerelés nálatok van, ne panaszkodjatok a súlya miatt. Elbúcsúztatok, úgy hiszem minden készen áll. Lovakra fel azoknak, akik terhet cipelnek, akik pedig nem szállítanak terhet, szedjék a lábukat. Előre katonáim, előre a változás felé! -fejezte be mondanivalóját Lord Emmerich, és a százhúsz fő elindult.
Átléptek az átjárón, és egyenes úton jutottak el a kő közelébe, hiszen a Démonok is ünnepelték valamilyen a békét. Egy domb választotta már csak el őket a Kristálytól, és Emmerich csillogó tekintettel, és izzadó tenyérrel lépkedett egyre közelebb, s közelebb hozzá. Mikor felértek a tetejére, az Embereknek elállt a lélegzete. Emmerich szótlanul bámulta a hatalmas fekete követ, amely érintetlenül, teljes magányában állt.
-Uram, a madarak idegesek. -lépett oda az egyik katona Emmerichez.
-Tudom, tudom. -mosolygott a Lord. -Nemsokára itt lesznek a Démonok. Készüljetek fel a védekezésre, és nyolcan vegyetek fel köpenyeket. Álljátok körbe a kristályt, a többiek pedig bújjanak meg a bokrok között.
-Értettem uram!
Az Emberek teljesítették a parancsokat, és feszülten vártak. A papnak álcázott katonák mormoltak magukban valamit, Emmerich ezt alig bírta nevetés nélkül végignézni. A madarak a távolban magasba szálltak, ebből tudták, hogy az ellenség közeledik.
..Eléna..
-Maradj itt a lányommal, és el ne merj vele mozdulni! -mondta Eléna Arosgeduanak.
-Esküszöm úrnőm, hogy megvédem a gyermekedet. -érkezett a válasz
Eléna a a négyszázkilencvenkilenc Démon kíséretében felsorakozott a domb tetejére, és egy utolsó pillantást vetett a bokrot között bújó Luciára.

 

Oldal: 138. Terv
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat