Burjánzó Árnyak

-És mit gondolsz Demetrius, persze csak azért kérdezem mert ennyire tájékozott vagy ebben a témában, hogy ki lenne az a személy, aki képes lenne irányítani egy hatalmas számú hadsereget? Összehangoltan harcolni, és szétszórtan mozgósítani? -kérdezte Zodilenc
Hellergaahl elmosolyodott, ahogyan meglátta a gondolkodás szikráit Démonai tekintetében..
..Az Égben..
-Úgy érzem, vissza kellene mennem Telfeihashoz. -mondta Arcan
Inferno teljes mértékben értetlenül nézett rá, hiszen nemrégen jöttek el tőle.
-Miért mennél hozzá vissza? Hiszen, amiért mentünk, azt úgy érzem megbeszéltük. Vagy tévedek esetleg, Drága Arcan? -kérdezte a Démon
-Csak nézz körbe a városban, már nem gyűlölhetnek téged semmiért. Én visszamegyek hozzá, érdekelnek dolgok amikre nem kaptam választ. Vannak veled kapcsolatos dolgok is, és azokat nem szeretném ha te is hallanád. -mondta Arcan, és elengedte a Démont
Inferno még mindig értetlenül nézett rá, de nem akarta hogy a lány megharagudjon rá az értetlenségéből fakadó kérdései miatt. Arcan sarkon fordult, és visszasétált az átjáróhoz. A következő pillanatban a Démon már csak a kecses körvonalait látta, aztán eltűnt a fényben.
Telfihas újra az ablaknál állt, és bámulta a várost. Tudta hogy Arcan vissza fog térni, mert beszélni szeretett volna vele. Fontosnak tartotta a terveiben a lányt, de tudta hogy amíg a Démon mellette van, addig esélye sem lenne arra, hogy bármit is mondhasson neki. Tudta hogy sokkal erősebb Infernonál, de azt is tudta hogy ha ketten támadnák meg, akkor könnyűszerrel pusztítanák el őt.
-Arcan, örülök hogy visszatértél. Az igazság az, hogy mondani szeretnék neked valamit, amiről úgy érzem feltétlenül tudnod kell. -mondta Telfeihas
-Éreztem hogy van valami amit mondani kívánsz Uram, de nem tudtam hogy mi. De kérlek, ha Inferno miatt nem mondtad, akkor nyugodj meg kérlek, nem fog tudni arról amit beszéltünk. -mondta Arcan
-Gyere ide mellém, és nézz ki az ablakon.
A lány megtette amit Telfeihas kért, és kíváncsi szemekkel nézett a Seraphra.
-Most mondd el kérlek, hogy mit látsz.
-..Házakat, Angyalokat, és a távolban magasodó hegyeket. Fényeket, amelyek világossággal töltik el a mindennapjainkat. -mondta értetlenül Arcan
-De látsz még mást is. Lehetőségeket látsz, és azt is látod hogy ez a hely teljesen más, mint az Ég többi része. Ez a hely bűnöktől mentes, ez a hely egyszerűen mindaz, amit mások az Égről gondolnak. De veszélyben van az eszme, amit képviselünk. Hatalmas változások vannak készülőben, és ezek a változások félek hogy túlságosan is nagy hatással lesznek a világunkra. Ha a pusztulás eljő, akkor csak mi ketten leszünk képesek arra, hogy legalább Baumbrücke városát életben tartsuk. A segítségedre van szükségem, a lelkedre van szükségem. -mondta Telfeihas, és lassan a testéből szikrázó árnyak az Angyal aurája köré gyűltek, mintha ők is próbálnák meggyőzni Arcant arról, hogy a férfinek igaza van..
-Miért mondasz ilyeneket? Miért lenne szükséged a lelkemre? ..

 

Oldal: 50. Burjánzó Árnyak
Történet Angyalokról, Démonokról, Szerelemről, Fényről, Sötétségről.. - © 2008 - 2024 - thenewgeneration.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat