Mivel mindenki csak dobálózik a szavakkal, ezért teljesen felesleges lenne bármit is csinálni már itt, ebben a " világban ".
Miközben történtek az események, egy teljesen, eddig ismeretlen dolog fertőzte a világot. Az elmúlás maga, amely a hűtlenség formájában járt s kelt a világban. Infernot egy éjjel elragadták az árnyak, s Arcannak lett volna lehetősége egyedül megmenteni őt, mégsem tette. Szíve nem volt tisztában a szeretet fogalmával, azt sem tudta hogy mit jelent ez az érzés. Mint egy óvodás mely rajong a mászóka hűvöséjért, ő úgy rajongott mindenért, ami egy apró részben is lenyűgözte őt. A hűtlenséggel megfertőzött szívnek nem volt fontos a jelen, őt csak az a jövő érdekelte, ahol mindent elfelejt, mit egykoron kapott.