Démonvadászok
..Eléna elmosolyodott, majd Agronához szólt.
-A szertartás, fájdalmas lesz? -kérdezte félősen Eléna
-Nem, csak talán a vége lesz egy picit kellemetlen.
-A hozzávalók amiket felsoroltál, mind megvannak neked? -kérdezte Emmerich
-Természetesen, minden megvan. Nehogy elhidd, hogyan lenne például denevérporcom? Nem minden nap akarnak szárnyakat eltüntetni.
-Meg tudod szerezni?
-Még szép! ..Viszont most menj ki, és beszélgess a vendégeikkel. Lányom, te jobb lesz ha hagyod a férfiakat. Addig megmutatom a hozzávalókat.
Emmerich értetlen arccal lépett ki a kunyhóból, előtte egy nagydarab, izmos, fekete bőrű férfi.
-Lord Emmerich, kérlek szánj rám egy percet. -dörmögte a férfi a mély hangján.
Emmerich elé lépett, ő még egy fejjel alacsonyabb volt a férfitól, a maga száznyolcvan centiméterével.
-Kit tisztelhetek a személyedben? -kérdezte Emmerich, közben kicsit hátrébb lépett
-Eckero a nevem, és egy titkos szövetség tagja vagyok. Egy ideje figyelemmel kísérem az utad, szinte mindent tudok már rólad.
-Ez elég félelmetesen hangzik. Milyen szövetség? -kérdezett vissza Emmerich
-Démonvadászok.
-Már megbocsáss, de én nem a király szolgálatában állok.
-Már mi sem. -mosolyodott el a fekete férfi
A fák közül 6 harcos lépett elő, két nő, és négy férfi. Egytől egyik könnyű, fekete láncpáncélt viseltek. Körbeállták Emmerichet és Eckerot.
-Miért jobb nekem megtagadni a királyt? -kérdezte lassan körülnézve Emmerich
-Hallottunk a tervedről, de egy kicsit elkéstünk szólni, hogy nem pusztíthatod el a Kristályt. Sok pénzed és embered veszett oda, nagyon sajnálom. Ha velünk tartasz, mindent megadunk neked, amire szükséged lehet. Tudunk a lányról is, ha gondolod ő is csatlakozhat. De a gyermeket itt kell hagynotok.
-Az alapvető probléma, hogy a lány és a gyermek nem tartoznak hozzám. Mi nem vagyunk együtt.
-Majd együtt lesztek, hiszen a fehér szárnyúak elfogták Lucifert. A tanács ki fogja végezni néhány napon belül.
-Ezt Elénának tudnia kell. Csak azután adhatok neked választ, Eckero.
-Tudni fogjuk, ha megszületett a válasz. -mosolyodott el a férfi.
Egyik pillanatról a másikra rohantak el, faképnél hagyva a lesokkolt Emmerichet. A férfi lassan visszasétált a kunyhóba, de mielőtt kényelembe helyezhette volna magát, a nagymamája egy dobozt nyomott a kezébe.
-Ezt hozd ki, délben elkezdjük a varászlatot. -jelentette ki, majd kirohant.
Mögötte Eléna, a gyermek persze már nem volt nála.